Szétszakadt, morális és erkölcsi válságban szenvedő társadalmunk 2024 karácsonya előtt is a “kutyapóráz-effektusban” él – igazából már évek óta. Megszorítás, engedés, aztán megint egy kis megszorítás, majd egy újabb kis engedés. Pontosan annyira, hogy ne legyen megbotránkoztatóan sok; a pohár ne csorduljon ki, de az emberek szépen, fokozatosan hozzászokjanak. Mindez a demokrácia nevében történik – lépésről lépésre szüntetik meg azt.
Van, aki tapsol hozzá, mások kétségbeesetten nyomják a vészcsengőt, lengetik a piros zászlót. Az azonban egyértelműen észrevehető, hogy a tapsolók táborában leginkább azok az egyének találhatók, akik az aktuális rezsim „tőgyétől” függnek. Olyanok, akik életükben nem dolgoztak a privát szférában, vagy ha igen, ott nem tudtak megállni a helyükön. Nekik kényelmes ez a „kutyapóráz”, és gyakran nagy hangon védelmezik is azt.
Ám egy dolgot ne felejtsünk el: a legnagyobb hangjuk nekik lesz akkor is, amikor rájönnek, és a saját bőrükön érzik meg, hogy milyen folyamatoknak voltak cinkosai.
