Azt álmodtam az éjjel, elszállt minden kétely,

Ne legyen soha olyan, aki előtt térdelj,

Azt álmodtam, hogy nincs több testi-lelki börtön,

A szellemem úgy szál el, körbe-körbe a földön,

Azt álmodtam az éjjel, nem szorongsz már semmin,

Mindig van kihez szólj, nem szavakat hagysz cetlin,

Azt álmodtam, hogy megértő közegre is találsz,

Hol nincs különbség, űrhajós, doktor avagy halász.

Azt álmodtam az éjjel, hogy újra nő a kalász,

Menedéket nyújt a vándornak egy faház,

Azt álmodtam, hogy ismét érték lett az erkölcs,

Még álmodnék jó sokat, de itt az ideje, hogy felkölts.