Épp az előbb jutott eszembe egy elmélet, amit azonnal el is neveztem “torta-effektusnak”. Ez saját tapasztalatból ered, mind szakmai, mind privát szempontból. Lehet, hogy már létezik, de én eddig még nem találkoztam vele.
Az elmélet lényege: amikor a részleged egy apró szeletébe nyersz betekintést, ami természetesen nem az egész torta (azaz nem az egész cég, intézmény vagy állam), de megkóstolod, és azt érzed, hogy valami nincs rendben. A szelet nem elég édes, a krém csomós, tehát ebből arra következtethetsz, hogy az egész torta hasonlóan silány minőségű. Ennek ellenére tovább kóstolgatsz: belevágsz a torta más részeibe is, hátha találsz valamit, ami ehető, egy-egy kis részletet, ami némi javítással elfogadhatóvá válik. De a tapasztalat az, hogy az esetek 95%-ában a torta egészében véve rossz – és gondolom, te sem fizetnél egy olyan tortáért, ami ehetetlen.
Most képzeld el ugyanezt a cégek, intézmények vagy akár az állam esetében. Betekintést nyertem egy másik részleg apró szegletébe, és annyi problémát találtam, hogy az az érzésem támadt: mintha senki sem felügyelné a folyamatokat. Ha ezen az egy részen nincs rendes felügyelet, nincs kialakított eljárás, akkor valószínű, hogy a többi részleg folyamataiban is jelen van kisebb-nagyobb mértékben ugyanez a probléma.
Ha egy szinttel magasabbról tekintünk a dolgokra (a földszint helyett az első emeletről), és megfigyeljük az ok-okozati összefüggéseket, akkor egyértelművé válik, hogy ez a torta valóban ehetetlen.
