Bölcs mondás, amit már eddig is hallottam, olvastam de csak az elmúlt 3 évben értettem meg igazán.

Minél több időt töltesz el, olyan emberek társaságában akik csak a problémákat mantrázzák, annál inkább összepontosítasz a nehézségekre és nem veszed észre a lehetőségeket illetve a megoldásokat. Ami nagyon nagy hiba.

Sajnos az emberek többsége, észre sem veszi, hogy folyamatosan csak a problémákról beszél, beakadt a lemez, a program fut, miközben megvan győződve arról, hogy ő a változásért tesz. Ámítás, illúzió, képmutatás.

Az elmúlt 3 évben ösztönösen kerültem az ilyen emberek társaságát illetve megpróbáltam minimalizálni a kontaktot, mivel már az első pár percben felismertem a program működését. Nem ők a hibásak, ők az áldozatok. Ez egy betegésg.

Ahhoz, hogy változtass az életeden és a közvetlen környezeteden, elkerülhetetlen ez a fajta viselkedés.

A társadalmi hipnózis olyan mértékben eluralkodott felettünk, hogy észre sem vettük, ahogy a kollektív tudatunkat megszelídítették, betörték mint a legvadabb csődört – ez a probléma oka.

Ha az abnormalitást sokáig elfogadjuk, egy idő után normalitássá válik, pedig nem az. Csupán megszoktuk – ez pedig az következménye.

Ez történt velünk.

A betegségből való kigyógyulás első lépése az, hogy felismered magát a betegséget, majd elindulsz a kezelés nem túl komfortos(amennyiben egyedül vagy csupán néhányan kezditek meg a kezelést, a többség furcsának fog titulálni, kirekeszt vagy megpróbál visszarántani a hipnózisba. Kollektíven ez a folyamat sokkal gördülékenyebb) folyamatán. Hogy mi szükséges hozzá? Türelem, tisztelet, empátia, akarat.

A türelem pont akkor a legfontosabb, amikor a legnehezebb megtartani.

Mark Boyle

Senki nem teheti meg helyetted az első lépést de ha a fent felsorolt képességekkel rendelkezel és önfegyelmet tanusítasz, elindul a gyógyulás folyamata.

A kollektív tudat és a társadalom romokban,

A lehetőség száma számos, nem csupán nyomokban,

Található meg, előkészítve nektek,

Ez már rég nem csak rap, a rendszer retteg.