Zseniális szókapcsolat, kifejezés, metafora hangzott el egy videóban, amit nemrégiben kaptam Katától: „A tudatosság hiánya okozza ezt a betegséget.”

Meggyőződésem, hogy a következetesség hiánya is ebből fakad. De honnan ered ez az egész?

Hadd idézzek:

„Idővel rájössz, hogy a szavaknak ereje van – rabságba taszíthatnak, vagy felszabadíthatnak.”
– Robin Sharma

Egy biztos: a mézes-mázos szavak és ígéretek gyakran rabságba taszítanak. Csakhogy ezt sokan talán csak akkor veszik észre, amikor már az utolsó szabad levegőt is elszívták.

Én magamon is érzékelem ezt – főleg akkor, amikor cselekedni kellene. Mintha valami belül megbénítana, lebénul a mozdulat, lefagy a szándék.

Éreztetek már ti is hasonlót? Ha igen, akkor valószínűleg ti is fertőzöttek vagytok.

A gyógyulás útja az önelemzéssel kezdődik – azzal, hogy felismerjük: baj van.

A múlt héten beszélgettem Sergiu barátommal, aki megosztotta velem a Csernus doktorral való találkozásának egyik részletét. Amikor megkérdezte, hogy “sok a bolond?”, Csernus csak annyit mondott: „Akad.”

Ez eszembe juttatott egy filozofikus gondolatmenetet: a társadalom nagy többsége nem is tudja, hogy beteg. Csupán egy szűk rétegben merül fel egyáltalán ez a kérdés. És még kevesebben vannak azok, akik eljutnak oda, hogy segítséget is kérnek.

Ha ebből indulunk ki – és abból, amit nap mint nap tapasztalok –, akkor nyilvánvaló: van baj, na.

Ahogy Sebi barátom szokta mondani:

„Mindenkinek kellene egy pszichológus manapság.”

De vajon bármelyik pszichológus segíthet ennek a mentális hasmenésnek a kezelésében?
Erre a kérdésre a választ – úgy érzem – hamarosan megtapasztaljuk.