Drágám, képzeld már két napja nem vérzek,
Amit az előző fél évhez képest, előrelépésnek érzek,
Itt-ott fáj még néha, sajognak a sebek,
De sebtapaszt teszek, a wc papír helyet,
Az egyik szemem sír, a másik kettő nevet,
Mikor egyik vállamról levett, a másikra kettőt tett,
Felhőtlen jókedvem, egy felhő zavarta meg,
Mert zavart a csend, megzavart a csend…
Drágám, képzeld…
